|

ALGINIT - TERMÉSZETES TALAJJAVÍTÓ, ÁSVÁNYI ANYAG
ALGINIT: fosszilis alga biomasszából és elmállott tufából álló kőzet, amely 4-5 millió évvel ezelőtt keletkezett.
ALGINIT: Olyan kőzet, amely nagyon magas százalékban tartalmaz szerves anyagot.
ALGINIT: Olyan anyag, amely tapasztalati és kísérleti úton kimutatottan a talajra, a növényekre, emberre és állatra is pozitív élettani hatással bír.
Talajjavító hatását teljes körű kísérletsorozattal igazolták. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a homokos, laza talajok szerkezetét kedvezően megváltoztatja,
jó hatással van a talaj vízmegtartó képességére, megakadályozza a növények számára szükséges fontos tápanyagok kimosódását, így segíti elő azok folyamatos tápanyagellátását.
Megfelelő mennyiségben és arányban felhasználva jelentősen növeli a termés mennyiségét és minőségét.
ALGINIT: Semmiféle kemikáliát vagy adalékanyagot nem tartalmaz, természetes bányászott formájában kerül forgalomba. A kitermelést követően csak fizikai beavatkozással
(aprítási, őrlési műveletekkel) teszik alkalmassá a talajjavításra.
ALGINIT: Környezetkímélő földtani képződmény, amelynek semmiféle káros, fitotoxikus hatása nincs.
ALGINIT: Felfedezésének színhelye a Kárpát-medence, ezen belül Magyarország, ahol kitermelése jelenleg is folyik.
ALGINIT: Alginit, melyből a föld összes vagyona 150 millió tonna.
Külfejtéssel gazdaságosan 3 helyszínen bányászható. Ezek adják a teljes készlet 90%-át.
A GÉRCEI ALGINITBÁNYA A VILÁG ALGINIT VAGYONÁNAK 80 %-ÁT JELENTI.
Ez a vagyon átlagosan közel 40 méteres vastagságú alginit réteg formájában közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el. Ennek az alginit rétegnek a geológiai kutatások által behatárolt egybefüggő területe mintegy 87,5 hektárnyi.
A Magyar Geológiai Szolgálat 1999. június 23-án kelt 338/1999 számú hatósági igazolása alapján a terület alatt mintegy 120 millió tonna ásványvagyon található.
Az alginit mesterségesen előállíthatatlan. Akár növényeknél, állatoknál vagy embernél alkalmazzuk, külsőleg vagy belsőleg, minden esetben erősíti és védelmezi az élőlényeket.
Nem ismerünk a földön még egy ehhez fogható anyagot, amely ennyire komplex módon és az élő szervezetekhez intelligensen alkalmazkodva fejtené ki kedvező hatásait.
Ezért kell a világnak megismernie és egészsége érdekében felhasználnia a Földnek e rendkívüli ajándékát, az ALGINITET.

A gércei ásványvagyon átlagosan közel 40 méteres vastagságú alginit réteg formájában közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el.
A Magyar Geológiai Szolgálat 1999. június 23-án kelt 338/1999 számú hatósági igazolása alapján a terület alatt mintegy 120 millió tonna ásványvagyon található.
Az alginit jelentősége a 38 db vonatkozó szabadalom és több mint ezer kutatási eredmény alapján kétségtelenül bebizonyosodott. Az alginit mesterségesen előállíthatatlan.
Akár növényeknél, állatoknál vagy embernél alkalmazzuk, külsőleg vagy belsőleg, minden esetben erősíti és védelmezi az élőlényeket.
Nem ismerünk a földön még egy ehhez fogható anyagot, amely ennyire komplex módon és az élő szervezetekhez intelligensen alkalmazkodva fejtené ki kedvező hatásait.
Ezért kell a világnak megismernie és egészsége érdekében felhasználnia a Földnek e rendkívüli ajándékát, az ALGINITET.
MI AZ ALGINIT?
Az alginit az olajpalák csoportjába tartozik, de a világ más tájain felfedezett olajpalákhoz képest olyan specifikus jellemzőkkel bír, ami nemcsak összetételében,
hanem felhasználási lehetőségeiben, fizikai-kémiai tulajdonságaiban is megfigyelhető, kimutatható.
Alginitet eddig csak a Kárpát-medencében, kitermelhető mennyiségben csak Magyarországon fedeztek fel; ilyen összetételű anyag a földön csak itt található és bányászható.
Az alginit magas humusz, mész, agyag, nitrogén, kálium, magnézium és más makro-mikroelemeket tartalmazó kőzet.
AZ ALGINIT KELETKEZÉSE
4-5 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében, ahol még a Pannon tórendszer létezett, heves vulkanikus jelenségek játszódtak le. Ekkor keletkeztek azok a gyűrű alakú kráterek,
a tufagyűrűk, amelyek olyan fontosak voltak az alginit képződése szempontjából. A kirobbant vulkáni kráter vízzel töltődött fel, mely az utóvulkáni működés következtében
12-14 C°, a medence zártsága miatt 3%-os oligohalin – alacsony sótartalmú, 7,6% pH-jú vízzel töltődött fel és tápanyagban gazdag volt.
A zárt krátergyűrűben az algák egy ritkán előforduló fajtája (Botryococcus braunii) szaporodott el, majd egyéb lebegő anyagokkal együtt leülepedett a zárt medence aljára.
A tufagyűrűbe csak a finoman eloszlott, lebegő állapotban lévő üledékanyag juthatott be. A leülepedett és anaerob körülmények között megkövesült alga-biomasszából alakult
ki az a kőzet, aminek a neve ma alginit (amely az olajpalák családjába tartozik).

Mint láthatjuk a a krátersáncot alkotó bazaltgyűrű eróziója, ezáltal a sokfajta makro-és mikrotápanyag feldúsulása (pl. P2O, 5 Ca, S, Mn, Fe, Cu, K, stb.)
a vízi plankton növényzet (algák) nagymérvű elszaporodását idézte elő. A kialakult feltételek (pl. a melegvízű, 12-14 Celsius fokos, szénsavas forrás beömlése,
így a tó vízének folyamatos felmelegedése, a pH 7,6 stb.) különösen kedveztek a sárgászöld moszatok törzsébe tartozó Botryococcus braunii zöldalgák tömeges elszaporodásának.
Eddigi ismereteink szerint az előzőekben felsorolt események egyedülálló, együttes bekövetkezésének, majd ebből fakadóan a Botryococcus Braunni alga elszaporodásának
köszönhető az alginit telepek kialakulása. Ezen körülmények kiterjedt előfordulásával nem számolhatunk. Ez is alátámasztja és erősíti azt a tényt, hogy a világ más pontján
más hasonló lelőhelyeket, ilyen minőségű olajpalát, vagyis alginitet nem találhatunk.
|